A Béta-kérdőív mint coaching eszköz

A Béta-kérdőív kiválóan használható coaching-folyamatokban. Az alábbiakban röviden összefoglaljuk hogyan, és arról is ejtünk néhány szót, miért előnyös a Béta-kérdőívet választani ehhez.

A coaching napjainkra a munkatársak fejlesztésének egyik meghatározó eszköze lett. Népszerűségének és elterjedésének egyik titka valószínűleg a hatékonysága, illetve az, hogy képes a legtöbb fejlesztő módszert és technikát magába integrálni (kevésbé szépen fogalmazva: majdnem mindent le lehet adni ma coachingként). Felsőoktatási intézmények oktatják, akkreditáló szervezetek működnek, és bár még mindig bárki mondhatja magáról, hogy ő coach, az ügyfelek egy kis erőfeszítéssel ellenőrizhetik a coach szakmai hátterét és papírjait.

A coaching általában nem olcsó, és ez azt is jelenti, hogy más eszközök bevonása nagyon megterhelheti a rendelkezésre álló költségkereteket. Különösen igaz ez a különféle pszichometriai eszközökre, ahol a legtöbb felhasználó ráadásul bizonytalan az ár-érték arány megítélésében, és a terjesztő marketingbrosúráira kénytelen támaszkodni.

Erre kínál olcsó, jó és hatékony megoldást a Béta-kérdőív. Egyrészt a kérdőív kitöltése ingyenes, és a fő típust bemutató rövid jelentés is az. Ez már önmagában lehetővé teszi egy beszélgetés elindítását: mi igaz a jelentésben, mi nem, mikor igazak az egyes jellemzők, milyen előnyei-hátrányai vannak a bemutatott viselkedésnek, ilyennek látja-e magát stb.

A fizetős jelentés olcsó és jó alternatívája más pszichometriai eszközöknek. A Béta-kérdőív a leghozzáférhetőbb eszköz, nincs szükség képzésre használatához, önállóan, online kitölthető, másokat könnyen meg lehet hívni a használatára. Nagyon nyílt és transzparens eszköz: a kitöltőknek megmutatjuk a a róluk készült jelentést és az abban foglalt állításokat a kitöltők véleményezhetik.

Ennek a coaching során számos előnye van. Egyrészt nem alakul ki információs aszimmetria a coach és a coachee között: mindketten ugyanazt a jelentést látják és mindketten ugyanolyan jártasak az eszköz használatában, közösen tudják értelmezni az eredményeket (és nem fordul elő az, hogy a coach az eszköz kiképzett és nagy tapasztalatú felhasználója, így bizonyos dolgokban az ő tudása dominálja a beszélgetést).
Másrészt a jelentés értelmezésének elsődleges felelőse a kitöltő: a jelentés nem állítja azt magáról, hogy hibátlan és tökéletesen megbízható, hanem jellemzően kérdéseket fogalmaz meg a kitöltő felé: "a válaszok alapján ilyennek látlak, mit szólsz hozzá?" Ez - remélhetőleg - egy beszélgetést indukál, amelyben a jelentés csupán kiindulópont, és a beszélgetés előrehaladtával egyre kevésbé lesz lényeges.

Így a Béta-kérdőív esetében a coach javasolhatja a kitöltést, de a kitöltés, az eredmények letöltése, esetleg kinyomtatása, kommentálása és értelmezése elsősorban a kitöltő kezében van, így az ő felelőssége. Valószínűleg minden coach érti ennek a jelentőségét.

A kinyomtatott, kommentált jelentés bármilyen szakaszban kitűnő segítség lehet a beszélgetés során. A coach számára a megjegyzések jelezhetik, hol van az ellenállás a coachee részéről, melyek a különösen fájdalmas pontok, így a beszélgetést irányíthatja ennek megfelelően (illetve ennek alapján választhatja ki az alkalmazandó technikákat).

Mivel a Béta-kérdőív nem drága, akár többször kitöltheti a coachee, a folyamat elején és végén, vagy éppen egy kis idő elteltével a folyamat után. Ezen a ponton érdemes azonban kiképzett tanácsadó segítségét igénybe venni, mert ő képes az apró változásokat is értelmezni a Béta-profilban.

És persze miért ne használnák maguk a coachok önmaguk, saját stílusuk jobb megismeréséhez? A coachnak képesnek kell lennie önreflexióra, ismernie kell saját erősségeit, korlátait, elfogultságait, vakfoltjait: ebben kitűnően segít a Béta-kérdőív.

Sőt: miért ne tölthetné ki a coach a coachee-ról a kérdőívet: számos ülés és beszélgetés után ő milyennek látja a coacheet?

Talán sikerült bemutatni, hogy a Béta-kérdőív felhasználása nagyon sokféle lehet a coaching során. A team coachingról pedig még el sem kezdtem mesélni...