Mi bennük a közös?Leginkább semmi: a kék reaktív, feladatközpontú, míg a sárga aktív, emberközpontú, azaz mindkét dimenzión pont az ellentétei egymásnak. Emiatt az alapértékekben sem értenek egyet, a problémákat teljesen máshogy közelítik meg, más nyelvet beszélnek, mást gondolnak mindenről.
Mi a különbség?
A fentiekből következik: minden. A sárgák nyitottan fordulnak az emberek felé, optimisták és bíznak másokban, magabiztosak, élvezik mások társaságát és sokat beszélnek, ezzel szemben a kékek kissé gyanakvóak, inkább pesszimisták, de legalábbis kritikusak, társaságban visszahúzódóak, halkak, nehezen nyílnak meg, keveset beszélnek.
Miből kell engedniük?
Ha egy sárga egy kékkel dolgozik együtt, először is kevesebbet kell beszélnie. Ha egy sárga úgy érzi, gyakorlatilag némasági fogadalmat tett, egy kék számára még akkor is valószínűleg sokat fecseg. Meg kell értenie, hogy a kék óvatossága akár neki is segítségére lehet, nem szabad kigúnyolnia, vagy legyinteni rá. És át kell állítania a tempóját: ami úgy tűnhet, hogy villámgyorsan megoldható, egy kéknek az alapos, mindenre kiterjedő, aprólékos munkát jelent.
A kékeknek uralkodniuk kell magukon, ha sárgával dolgoznak együtt: először is ne nézzék a sárgákat felületes fecsegőknek. Fel kell ismerjék a sárgából spontán áradó ötleteket, hasznosítaniuk kell lelkesedésüket és kapcsolatrendszerüket. Meg kell értsék, hogy a sárgáknak egyszerűen nincs türelme részletekbe menően foglalkozni feladatokkal, számukra az emberi kapcsolatok, az emberi interakciók, a beszélgetések jelentenek örömet.
Hol mehet félre?
A fentiekből következik, hogy rengeteg helyen mehet félre a kék-sárga együttműködés. Egyik feszültségforrás a részletek (vagy másképpen: a minőség). Egy sárga munkája mindig is tele lesz apró hibákkal, pontatlanságokkal, félmegoldásokkal, és egy kék ezen könnyen ki tud borulni.
A másik konfliktusforrás az óvatosság. Egy kék mindig a legrosszabbra gondol, hosszú, gyakran cserélt, véletlengenerált jelszavakat használ, adatait különös gonddal vigyázza, a felhőalapú megoldásokat elvből elutasítja, minden szerződést többször átnéz, igyekszik mindent alaposan lepapírozni. Ezeket egy sárga értelmetlen kötöttségnek látja, hiszen mi történhet?
A harmadik konfliktusforrás a társaság: a sárga könnyen kifecseghet olyan részleteket, amelyeket titokban kellett volna tartania. A kék viszont mogorván a háttérbe húzódik, és nem képes feloldódni, nem akar részt venni a buliban.
Jó példa:
Teréz és Endre együtt mennek tárgyalni egy ügyfélhez. Teréz viszi a beszélgetést, bemutatja céget, gyorsan megtalálja a hangot mindenkivel, villámgyorsan egy jó hangulatú tárgyalást varázsol az üzleti megbeszélésből. Amikor szakkérdésekre kerül sor, átadja a szót Endrének, aki pontosan és precízen válaszol a felvetett témákra. Teréz, amikor csak lehet, oldja a hangulatot, mosolyog, néha tréfás megjegyzéseket fűz Endre szavaihoz. Endre viszont teljesen átengedi a terepet Teréznek, igyekszik azokra a gondolatokra és üzenetekre építeni, amelyeket Teréz megfogalmazott. (Teréz sárga, Endre kék.)
Rossz példa:
Zsolt kidolgozott egy teljesen új koncepciót, amelyben egy eredeti megoldást javasol egy régóta fennálló problémára. Ezt elküldi átnézésre munkatársának, Eleonórának. Eleonóra visszaküldi az anyagot részletes javításokkal, minden helyesírási hibát, elütést, nyelvi és formázási pontatlanságot kijavított. Csak éppen a lényegre nem vesztegetett egy szót sem, azaz arra, mit gondol Zsolt koncepciójáról, hogyan értékeli azt összességében. Zsolt frusztrált: nem ilyen segítségre volt szüksége. Eleonóra azt gondolja Zsoltról, hogy elképesztően igénytelen munkát képes kiadni a kezéből. (Természetesen Zsolt sárga, Eleonóra kék.)