Mit tud a Béta-kérdőív?

A Béta-kérdőív egyik új eleme a véleményezhető jelentés. Ez azt jelenti, hogy a kérdőív kitöltése után megmutatjuk azt a jelentést a kitöltőnek, amit róla készít a rendszer. Ekkor a kitöltő minden egyes mondatot véleményezhet, méghozzá kétféleképpen: egyrészt értékelheti, hogy mennyire ért vele egyet, de megjegyzést is fűzhet hozzá. Ezek az értékelések és vélemények aztán megjelennek a jelentésben is. Emellett az egész jelentést is értékelnie kell a kitöltőnek egy egytől ötig terjedő skálán, valamint fűzhet hozzá összegző jellegű véleményt is. 

Miért van ilyen elem a kérdőívben, mire jó, mire használható?

A kitöltés alapján készült jelentés egy becslésnek tekinthető, sok adatot felhasználva, nagy tapasztalattal a hátunk mögött megfogalmazzuk, hogy szerintünk a válaszok alapján milyen viselkedés jellemző a kérdőív kitöltőjére. De több esetben a becslésünk pontatlanságokat, esetleg tévedéseket tartalmaz majd. A véleményezhető jelentés ennek kiküszöbölésére készült: a kitöltő elolvassa a mondatokat, és bejelöli, amelyiket nagyon találónak érez, illetve aláhúzza, ha valamivel nem ért egyet. Ettől a jelentés jóval pontosabb lesz,  a kitöltő lehetőséget kap arra, hogy megjegyzéseivel korrigálja a jelentés pontatlanságait. A végeredmény egy minden eddiginél alaposabb, csak a kitöltőre jellemző jelentés.

Igen ám, de mi van, ha kitöltő nem jól ismeri magát, mi van, ha megjegyzései pontatlanok?

Minden ember összetett, bonyolult személyiség. Nem gondoljuk, hogy 24 kérdés alapján jobban tudjuk valakiről, hogy kicsoda is valójában, mint ő maga. A modell segít bizonyos dolgok megértésében és átlátásában. Ha valaki nem ért egyet egy állítással, annak ezer oka lehet. De ha valaki végignézi a vitatott állításokat, akkor viszonylag gyorsan kiderülnek azok a kérdések, amelyeket érdemes megbeszélni a kitöltővel.

Milyen fő típusai vannak a kommentálóknak?

Vannak, akik nem véleményeznek. Valószínűleg nekik már a teszt kitöltése is hosszadalmas volt. Akik tét nélkül töltik ki a kérdőívet, azok jellemzően ebbe a csoportba esnek. Ha téttel tölti ki valaki, és nem kommentál semmit, akkor vagy tetszett neki a jelentés, vagy úgy érezheti, mindegy, mit ír hozzá.

Az egyik típus néhány pontosításra szorítkozik, két-három megjegyzést fűz az egész jelentéshez. A téttel kitöltők esetében ők vannak a legtöbben: valószínűleg nem szeretnék, ha pontatlan kép alakulna ki róluk, de csak a fő kérdésekre koncentrálnak. 

Vannak, akik a "negatív" mondatokat vitatják, főleg a "Gyengeségek" szekciót kommentálják. Ők nagyon szeretnék, ha a róluk mutatott kép pozitív lenne, és akkurátusan kijavítják a gyengeségeikre vonatkozó állításokat. 

És vannak, akik mindent kommentálnak, akár 40 megjegyzést fűznek a jelentéshez. Ők persze nincsenek sokan. Egyrészt rászánják az időt a megjegyzések kidolgozására, másrészt valószínűleg nem tetszik nekik a jelentés üzenete, és gyakorlatilag átírják azt teljes egészében.

Milyen felhasználási lehetőségei van a megjegyzéseknek?

Ha a kérdőív kitöltése fejlesztési céllal történt (coaching, karriertanácsadás, tréninigények femérése), akkor a megjegyzések azokra a fájdalmas pontokra utalhatnak, amelyekkel foglalkozni kell a fejlesztés során. 

Ha kérdőívet kiválasztási céllal töltötték ki, akkor megjegyzések a későbbi interjú alapjául szolgálhatnak. 

Még egy haszna a van a megjegyzéseknek: számunkra, fejlesztőknek is hasznosak. Visszajelzésnek tekintjük őket, amelyek alapján továbbfejleszthetjük a rendszert.  Ha egy mondat sok embernek szemet szúr, akkor érdemes rajta elgondolkodni, nem lehetne-e jobban megfogalmazni. Ebben viszont sokat segítenek a megjegyzések: ezeket jellemzően éppen úgy fogalmazták meg, hogy a kitöltő számára elfogadhatóak voltak. Néha egy-egy megjegyzésénél volt olyan érzésem, hogy nem annyira tartalmi különbség van a rendszer által generált mondat és a kitöltő által írottak között, inkább árnyalatnyi, stílusbeli, megfogalmazásbeli eltérést láttam.